"Nem mindenkinek adatik meg, hogy igazán jól szórakozhasson a munkahelyén"
Egy jó fotó rendkívül összetett munka eredménye. A tehetségen túl, azaz, hogy jó szeme legyen a fotósnak és igazán elkapja a pillanatot, még nagyon sok minden szükséges hozzá. Jó fotó csak jó hangulatban készülhet, s Erikánál csak mosolygós, boldog babákat látunk az első születésnapos fotózásukon. Munkájáról faggattuk Végh Erika fotós – grafikust, valamint arról, mi a mosolygós családi fotók és nyugodt babákról készült képek titka.
– Mióta foglalkozol a fotózással?
Az én sztorim is mondhatni klasszikus, mert már gyerekkoromban érdekelt. Az akkori Cmena gépünk most a műtermemben található. Képzőművészeti iskolába szerettem volna menni, mert imádtam rajzolni, és több művészeti ág is érdekelt (volna). De a szüleim, tanáraim úgy gondolták, hogy művészet nem az én utam, ezért más pályára terelgettek. A sors viszont visszavitt az álmaimhoz, és cca húsz éve egy fotósboltban rátaláltam az én „szerelem” munká(i)mra. 15 évet dolgoztam fotólaboránsként, azt is nagyon szerettem, mindeközben képeztem magam a fotózásban. Viszont ennek az útnak sosincs vége, mai napig folyamatosan tanulok, mindig keresem a fejlődési lehetőségeket.
– Ott kerültél akkor közelebbi kapcsolatba ezzel a tevékenységgel?
A fotósboltban kezdődött, aztán egy véletlen folytán elkerültem egy rendezvényfotós céghez. Vicces sztori, ugyanis nem is tudtak rólam, csak „véletlen” (de abban hiszek, hogy mindennek oka van). Szóval én vettem fel a telefont, és amíg a telefonhoz jött, akit valójában kerestek, megkérdezték, hogy engem is érdekelne-e a munka, így végül nem egyedül vágtam bele. Akkor még filmre fotóztunk, annál biztosabb alapokat semmi sem ad.
– Milyen jellegű fotókat készítesz?
A tanulással, az éveim múlásával és az élettapasztalataimmal folyamatosan változik a stílusom. Jelenleg a kismama fotózás és családi fotózás a szerelem téma, de ez azért lehet, mert nekem is kisgyermekeim vannak, így most ez a téma áll közel a lelkemhez. Majd a jövő hozza, merre változom újra. Azt hiszem, hogy a megújulás ebben a szakmában rendkívül fontos.
– Mi jellemző a technikádra?
Nagyon szeretem a letisztult, érzelmekre koncentráló hangulatot. Hozzám legközelebb a lifestyle fotózás áll, ahol az egymás iránti érzelmeken van a hangsúly, és nem a kamerába mosolygáson. Ennek még sokan nem látják a szépségét, egyelőre. Én például kimondottan szomorú vagyok, ha egy kisgyermeket úgy hoznak fotózásra, hogy betanítják előtte, hogyan kell csíííz-t mondani. Ebből nem lesz szép természetes kép, én pedig a valódi mosolyokban hiszek.
– Mi a nehézsége a munkádnak?
Számomra talán az, ami a vállalkozói létnek is, hogy sosincs munkaidő vége. Mindig akad munka ami retusra vár, és mindig az alvásra sajnálom a leginkább az időt, pedig jelez a szervezetem időnként, hogy az egy fontos szükséglet.
– Mit szeretsz a munkádban a legjobban? Mit ad neked?
Csodás érzés, amikor fáradt / stresszes vagyok valami miatt és jön egy család fotózásra, aztán hirtelen minden nyűgöm, bajom elmúlik. Kikapcsolok, és jönnek a pozitív érzések. Szerencsére már több család van, akikkel régi ismerősékként üdvözöljük egymást újra és újra, és olyan jó, hogy úgy beszélgethetünk, mint régi barátok. Ez is mindig nagyon feltölt.
De az is óriási sikerélmény, ha egy új családot megismerve, már első perctől baráti hangulatban telik a fotózás.
És bár sokan talán nem is gondolják, de a visszajelzések adják a legtöbb pozitívumot. Amikor mástól hallod, hogy érdemes csinálnod, hogy jó, amit csinálsz. A fotózás egy szubjektív műfaj, nyilván mindenkinek más stílus tetszik, de ha valaki kiválaszt a referenciaképeim alapján, és azt írja, hogy minden épp úgy történt, ahogy várta, épp azt kapta, amit várt, ez talán többet ér, mint egy rangos elismerés.
– Adódtak váratlan, vicces vagy izzasztó percek munkád során?
Rengeteg sztorim van, leginkább azok maradnak meg, amik érzelmileg megérintenek. Például amikor az épp szeparációs szorongás időszakában lévő kislány felkéredzkedett a kezembe, és megölelgethettem, ez olyan fokú bizalom részükről, ami hatalmas megtiszteltetés számomra.
Volt kislány, aki karácsony alkalmából képeslapot rajzolt nekem, a mai napig nagy becsben őrzőm.
Vagy épp nemrég történt, hogy egy kismama látogatott el hozzám a párjával, és konkrétan végig nevettünk a fotózást. Nem mindenkinek adatik meg, hogy igazán jól szórakozhasson a munkahelyén. Én hálás vagyok a sorsnak ezért, és a hozzám érkező családoknak is.
Izzasztó? Akadt persze olyan is olykor. Talán leginkább újszülöttekkel, mert náluk aztán sok olyan tényező szólhat közbe, amire semmilyen ráhatásunk nincs.
– Melyiket nehezebb, újszülötteket, kisgyermekeket vagy felnőtteket fotózni?
Minden korosztálynak megvannak a maga „nehézségei”, de épp ehhez szükséges a sok empátia, hogy a leginkább segíthessük „modellünket”. Újszülötteknél az altatás, kisgyermekeknél, hogy természetes mosolyt csaljunk az arcukra, felnőtteknél sajnos legtöbbször az önbizalomhiány. Rengeteg csinos kismamával találkozom, akik nem hiszik el, hogy mennyire gyönyörűek. Pedig szerintem a kismamák tényleg ragyognak, és csudajó energiáik vannak.
– Milyen kellékeket használsz szívesen a fotózásokon? Milyen a jó kellék egyébként?
Elsődleges szempont a biztonság a gyermekeknél. Továbbá mivel jelenleg kis stúdióban dolgozom, így nagyon fontos a helyigény, emiatt az is, hogy univerzális legyen, amennyire lehetséges.
– Miért szereted a számpárnákat a dekorációhoz használni?
Tökéletesen biztonságos. Színben olyat választottam, ami a kicsik neméhez és az én kellékeimhez is abszolút univerzális. Előtte többféle anyagból próbáltam már kellékeket, és azokkal ellentétben, ez a számpárna nagyon jól bírja az igénybevételt. Valamint szuper jól mutat a fotókon, és a kicsik szívesen játszanak vele, így közben tökéletes pillanatképeket lehet elkapni. Először féltem szabadtérre vinni, de végül ott is szuperül helyt állt.
– Milyen álmokat szeretnél megvalósítani még munkáddal kapcsolatban?
Jelenleg egy nagyobb stúdióra vágyom, ahol kitágulhatnának a lehetőségeim. Szakmailag pedig nincs végső álom, ahogy fentebb írtam, a folyamatos fejlődés a cél. Idén kevés időm jutott a grafikára, de jövőre szeretném ezt a vonalat is tovább erősíteni, remélem lesz hozzá elég kapacitásom.
– Mik a terveid a közeljövőben?
Tavaly már belekezdtem, de még nem értem a végére, így idén a technikai felszerelésem megújítása a cél. A mai digitális korban folyamatosan fejlődik a technika és a legszebb képekhez, ezzel folyamatosan muszáj lépést tartani. A grafikai tudásom erősebb bevonása miatt jött az ötlet, hogy ezentúl a szülinapi fotózásokhoz kis extrák kérhetők, mint például a szülinapi tábla. De tervben vannak további egyedi tervezésű ajándékok a fotózások mellé. Ezek már régóta a fejemben „laknak”, de az állandó időhiány miatt tologatom őket. Megpróbálok 2020-ban végre ezekre is időt szorítani.
Miért ne hagyd ki a baba fotózást?
- mert nagyon gyorsan repül az idő, s a babakor igazán rövid életszakasz
- az újszülöttek és a babák napról napra változnak, hihetetlenül gyorsan fejlődnek
- bár most úgy érzed, hogy mindenre emlékezni fogsz később is, valójában a sok esemény majd összemosódik. Emléket csak akkor fogsz tudni felidézni, ha van miről eszedbe jusson – a mérföldkő fotók, születésnapos fotók, családi fotók ezért nagyon fontosak
